Jegenye település és a római katolikus egyházközség első írásos említése 1061-1062-ből maradt fenn: ezzel Erdély első bencés apátságának Kolozsmonostoron való megalapításakor I. Béla király a királyi ispánság tulajdonát képező Jegenyét az apátságnak adományozta.

1250 körül kőtemplomot építettek Szent Mihály arkangyal tiszteletére a jelenlegi templomkertben. A XVI. század közepén a templom és a hívek nagy része református lett. 1579-ben Báthori István fejedelem a fiskusoktól saját pénzén visszavásárolta és a jezsuitáknak adományozta. Később ismét református templom volt, de 1615-ben Bethlen Gábor újra a jezsuitáknak adományozta.

Az 1629-ben vagy 1630-ban Jegenyén született híres szerzetes, építész, botanikus, zeneszerző és zenegyűjtő Kájoni János nevezetes könyvében, a Liber negrában így ír a születése körüli időszakban Jegenyén uralkodó vallási állapotokról: „A [jegenyei] katolikus egyház ama igen gyászos és szűkölködő helyzetben semmiképpen sem tudott katolikus papot szerezni, de még a plébánia hívei között sem volt egy tanult ember, az Egeres nevű szomszéd falu kálvinista lelkészét fogadta föl a katolikus lelkésznek járó teljes bérért, de azzal a szigorú kikötéssel, hogy a meghatározott napokon eljővén hirdesse nekik az ünnepnapokat, a böjtöket, hogy kereszteljen, eskessen és a halottakat temesse el stb., de soha ne merészeljen prédikálni vagy a képeket megérinteni.” (Fordította: Madas Edit, a Kájoni-kézirat 1991-es szegedi kiadásának szerkesztője.)

1788-ban jezsuita kápolnát építettek a Tós-kertben. 1794-ben épült a régi plébánialakás, melyet 1981-ben lebontottak. 1866-ban Boér János építtette a jelenlegi templomot neoromán stílusban. (A templom méretei: 29 m hosszú, 10 m széles, 45 m magas.)

Jegenye templomát Szent Mihály tiszteletére szentelték már a XIII. században. Búcsúünnepe szeptember 29-én van.
Jegenye plébánosai: 1445: Gáspár, 1481: Olasz Pál, 1492: Paulus, 1525: Márk; 1710: Gáspár János licenciátus; 1722: Jegenyei Kerekes István (a falu szülötte, saját költségén tp-ot épített), 1733: Losteiner Ferenc, 1779: Ferenczi András, 1788: Bartalis Antal, 1797: Simon István, 1819: Boér János, 1868: Lázár Antal, 1885: Vetési Imre, 1925: Török István, 1949: Fábián Mihály, 1970: Balázs Jenő Aba, 1971: Orbán Menyhért, 1974: Tamás József, 1978: Trucza Sándor (1996: is), Mátyás Károly. Jelenlegi plébánosa Darvas Emil.
„Én vagyok az út, az igazság és az élet”