Kájoni János: „Édes hazámnak akartam szolgálni…”
Jegenyében született 1629-ben vagy 1630-ban. Kájoni János a Székelyföld első polihisztora: ferences szerzetes, zeneszerző és dallamgyűjtő, orgonista és orgonakészítő, nyomdaalapító és nyomdász, építész, történetíró, botanikus.

Születési helyét vitatják, ám Kájoni János saját feljegyzéseiből egyértelműen megállapítható, hogy röviddel születése után Jegenye római katolikus templomában keresztelték meg katolikusnak. Feljegyzéseiből az is nagyban valószínűsíthető, hogy anyja jegenyei lány volt. Aláírásaiban ismételten románnak vallja magát („Joannem Kaioni… Valachum”), vélhetően a Kiskájonból származó apja szerint határozva meg nemzetiségét. Ránk maradt írásait latin és magyar nyelven írta. Széleskörű tudásáról árulkodó munkássága mindmáig nagy értékű.
Kéziratban és nyomtatásban fennmaradt mintegy húsz műve közül a legjelentősebbek: a Kájoni kódex című, 1634 és 1671 között készült kéziratos dalgyűjtemény, amely kottaképpel ellátott egyházi és világi hangszeres darabokat tartalmaz (amelyeket világszerte ismernek és játszanak ma is), valamint a másolatban fennmaradt herbáriuma Hasznos orvoskönyv az fáknak és füveknek erejekből címmel, továbbá a fekete bőrkötéséről Liber nigerként számontartott kézirata, amely a ferences kusztódia történetét írja le latinul (ez 1991-ben Fekete könyv címen magyar fordításban is megjelent). Utóbbiban írja Kájoni
Jegenyéről: „quae me in lucem hanc edidit”, vagyis „amely engem a világosságra szült”. Kájoni Jánosnak köszönhetően Erdélyben ma is az ősi énekhagyomány él, az általa gyűjtött zsoltárokat a katolikusok és a reformátusok is éneklik. Csíkszeredában szakközépiskola viseli Kájoni János nevét. Kultusza a románoknál is igen erős: a Beszterce Naszód megyei, mintegy 4 ezer lakosú román faluban, Kiskájonban (Caianu Mic) is iskolát neveztek el róla.

Jeles szülöttének Jegenye római katolikus közössége 1998-ban állított emléket a templom bejárata közelében. 2003-ban a jegenyei plébánia udvarán felavatták a Kájoni nevét viselő közösségi házat.
A Kájoni János gyűjteményében ránk maradt dallamokat ma is előszeretettel játsszák szerte a világon, sokat közülünk mindnyájan ismerünk, csak nem tudjuk, hogy kinek köszönhetjük azokat. Az alábbi videóban a Codex régizene együttest hallhatjuk, Magyar táncokat adnak elő a Kájoni kódexből.