Valóra vált a félezres katolikus közösség álma Jegenyén
Hagyományaikat tisztelő, dolgos, vendégszerető emberekkel találkoztunk hétvégén Jegenyén, az első alkalommal megszervezett falunapokon, ahol kulturális és szórakoztató programok, labdarúgó-mérkőzés és különböző foglalkozások várták az érdeklődőket, kicsiket és nagyokat egyaránt. (Szabadság, 2012. október 8.)
[Tovább]
Jegenyében magával ragadott a húsvét hangulata
Felgyorsult életünk átalakítja ünnepeinket is. Hajdanában jutott idő takarításra, a többfogásos ünnepi ebéd, 3-4-féle bonyolult sütemény elkészítésére, tojásírásra. A „csak” háztáji, mezei munkát végző falubeliek ráértek hódolni a hagyományoknak, például nagyszombat estétől vasárnap reggelig határt kerülni. A XXI. század átalakult életmódja lemondásokra kényszerít: nem biztos, hogy sonka kerül reggelire, megelégszünk kétfajta süteménnyel is, amelyet sokszor - legyen a házi bármilyen finom is - készen vásárolunk, a tojást is akkor festjük, amikor időnk jut rá, a hétfői locsolást kutyafuttában intézzük. Mindez hatványozottan érvényes városon, ám a húsvét már vidéken sem a régi, hiszen a háztáji munka mellett sokan állásban is dolgoznak. A nagycsütörtöki életritmust lényegesen nyugalmasabbnak éreztük Körösfőn, Zsobokon és Jegenyében, ahol az esti mise megteremtette számunkra is az igazi ünnep hangulatát.
(Szabadság, 2009)
[Tovább]
[Tovább]
Zeneoktatás vidéken - Jegenye
Ma, amikor nagyvárosokban is többnyire elhanyagolják a fiatalok zenei oktatását, annál különösebb, hogy egy kis elszigetelt faluban hangszeres zenei képzést szervezzenek számukra. Jegenyén, Kalotaszeg „szórványkatolikus" településén immár hét éve magán zeneiskola működik. (Szabadság, 2007. január 18.)
[Tovább]
Plébániai közösségi lap
A Szent Mihály-búcsúra jelent meg a Jegenyei Kitekintő IV. évfolyamának 3. száma. A mennyország lakóit, az angyalokat mutatja be vezércikkében Mátyás Károly plébános. A rózsafüzér imádkozásának módjára, a viselkedés hogyanjára is útbaigazítást kap az olvasó. Tájékoztat a nyolcoldalas lap az idei eseményekről: a május 20-i bérmálásról, a május 21-i kápolnaszentelésről Egeres faluban, a május 22-i főpásztori látogatásról Bánffyhunyadon, a Kisboldogasszony-napi zarándoklatról és a jegenyei búcsúról. Ministráns krónika, angyalrejtvény, mese és hasznos tudnivalók is helyet kaptak a lapban. (Vasárnap, 2005)
Jubileumi napok Jegenyén
A Szent Mihály arkangyal tiszteletére emelt és mostanában felújított templom megáldása és a Kájoni-ház avató ünnepsége kapcsán búcsúval egybekötött jubileumi napokat rendez szeptember 27-28-án a jegenyei egyházközség.(Vasárnap, 2003)
[Tovább]
Lenyűgöző előadás egy kis faluban
Érdekes előadásra készülnek fiataljaink - hozta a hírt a szerkesztőségbe Mátyás Károly jegenyei plébános. - Jesus Nazarenus rex Judaeorum címmel kalotaszegi passiót visznek színre.(Schuller Mária, Vasárnap, 2002)
[Tovább]
Millenniumi emléktábla-avatás a Kájoni-emlékünnepségen
Két évvel ezelőtt, 1998-ban ünnepet teremtett Jegenye, a Kalotaszeg e római katolikus szigete. Nagy szülöttének, Kájoni János XVII. századi ferences szerzetesnek állított emléket. A templom bejárata mellett elhelyezett Kájoni-emlékműnél azóta minden évben leróják kegyeletüket a falu lakói, elszármazottai, a vendégek és meghívottak. Máj. 7-én dr. Czirják Árpád kanonok, érseki helynök által celebrált misére sokan érkeztek. Eljöttek a budapesti Szent István Egyetem tájépítész hallgatói is, akik a Szentimrei Alapítvány által a Sztána völgy tájvédelmi körzetté nyilvánításáért kezdeményezett többsíkú programban vesznek részt. Az 1999-ben indult kezdeményezés sikeréhez teológusok, magán tájépítészeti irodák, építészek magánszemélyként, a szegedi egyetem, a Babes-Bolyai Tudományegyetem, különféle szövetségek, a budapesti Kós Károly Egyesület járultak hozzá. A misét követően László Ferenc zenetudós méltatta Kájoni János orgonista, orgonakészítő, zeneszerző életét és munkásságát, leleplezték a Gonda György Károly tervei alapján Pécsi L. Dániel által készített millenniumi emléktáblát. - Jegenye kezd közösségként viselkedni, élni, s ez óhatatlanul kapcsolatban van Mátyás Károly új plébánosukkal is. (Kerekes Edit, Szabadság, 2000. május 9.)
Mindent szentesít a nyereség utáni vágy? Bűnvádi eljárás Jegenye ellen
A több, mint 500 lelkes, római katolikus Jegenye olyan csendesen húzódik meg a környező dombok ölelésében, hogy az arra vetődő vándor nem is feltételezné, milyen súlyos feszültségek terhelik az itteni közösséget. A felrepedezett betonúton időnként fehér őrleménnyel megrakott teherkocsik húznak el a közeli gipszgyár felé, port és füstöt hagyva hátra. És egyre több helyen megrepedezett házakat... A csendes, néptelen utcák lakói kinn a hegyoldalban kapálnak, kaszálnak, alig van, kivel szóba állni. Pedig bőven lenne miről beszélni, hiszen Jegenye népe fellázadt az immár francia kézbe jutott Lafarge Romcin bányavállalat ellen. Amelyik nagy erővel szeretne terjeszkedni a falu közvetlen közelébe is. (Makkay József, Szabadság, 2000. június 29.)
[Tovább]
Fürdőügy
Jegenye-fürdőről. Dugába dőlt az a szép terv, melyet Jegenyére nézve az »Erdély« I. évfolyama első számában közölt, s mely hívatva lett volna, a magyar szellemi munkásnak rendkívül olcsó nyári asylumot teremteni, Kolozsvárnak fölötte kényelmes kiránduló helyet és Jegenye vidékének biztos fejlődésű keresetforrást. (Nagy Albert, Erdély, 1893/7-8)
[Tovább]
A kalotaszegi és erdélyi magyarságról
Az utolsó években nagyobb utazásokat tettem a Keleten s lelkem pihenésre vágyott, csendesebb vidékre kivánkozott. Ilyen viszonyok közt ért Herrmann Antal dr. barátomnak, a magy. népr. társ. érdemes titkárának meghivása, keressem őt fel Jegenyén. 1890. augusztusában ezt örömmel meg is tettem s igy jutottam először a Kalotaszegre és Erdélybe is. (Jankó János, Erdély, 1892. A teljes szöveg elhangzott az EMKE 1891. december 12-i kolozsvári estélyén.)
[Tovább]
Notitia Parochiae Jegenyensis 1794
[Tovább]