Jegenye hagyományairól, szokásairól sem sokat hallani. S mert amiről nem tudunk, azt nem létezőnek gondoljuk, ezért Jegenyéről azt tartják: ott nincsenek szokások. Valóban: nincs messze földön híres farsangja, nincs néptáncfesztiválja, nincs világra szóló szüreti bálja. Pedig ha közelebbről figyelmesebben szemügyre vesszük, érdekes mindennapi népi hiedelmeivel, egyházi szokásaival kibontakozik előttünk Jegenye másik rejtett arca: egy töredékeiben visszaköszönő letűntnek hitt világ, a jegenyeiek által a maguk alázatos szerénységében hétköznapinak gondolt közösségi rituálékkal, a mindennapi bajokra gyógyírt hozónak remélt szokásokkal.
Mise, temetés, nagyidő

Városon elszoktak ettől, hiszen ott a forgalom zaja sokszor teljesen elnyomja az akár negyedóránként megszólaló harang hangját, de faluhelyen a harangszónak pontos jelentése, üzenete van, amit a helybeliek nagyszerűen ismernek. Ezért, amikor tucatnyi évvel ezelőtt átvette a harangozói tisztséget, nem is okozott gondot Ibolyának a felelősségteljes új hivatal: egészen pontosan tudta, naponta hányszor, hogyan, mikor kell harangozni, a három harang közül mikor melyiket kell megkondítani. Nekünk bizony papírra kellett jegyeznünk a harangozói foglalkozás legalapvetőbb tudnivalóit.
[Tovább...]
A kender története
A többi faluhoz hasonlóan, Jegenyében is különféle nevek honosodtak meg a falu termőföldjeinek megnevezéseként. Soknak az eredete mára már homályba veszett, a Kenderföld elnevezés eredete ma is ismeretes: ezeken a földeken termesztették még nem is olyan régen a kendert. Jegenyében a kendert fel is dolgozták, ennek a munkálatnak sok csínyja-bínja volt. Bár ma már tilos kendert termeszteni, így Jegenyében sem találunk ilyen növényt a határban, még nem felejtették el a kender feldolgozásának bonyolult folyamatát, ismerik az ehhez szükséges eszközöket
[Tovább]
Népviselet

Jegenye Kalotaszeg tájegységei közül a Nádasmentéhez tartozik, ahol a legdíszesebb a népviselet, ezt a vidéket cifra Kalotaszegként is emlegetik. Ehhez viszonyítva a falu viselete elég szegényes, és csak kivételes alkalmakkor viselik. A lányok fehér babos piros szoknyát, fehér korcos inget, fehér kötényt és piros lájbit (mellényt) viselnek, az öregasszonyok fersinget, mellrevalót és hárászkeszkenyőt, a férfiak pedig priccsesnadrágot, vászoninget, fekete lájbit és árvalányhajjal díszített kalapot. Ünnepekkor priccsesnadrág helyett fehér bűgatyát öltenek, hozzá piros kötényt. Télen bujkát és a szűrt hordanak.  A lánynak a lakodalom után, a kontyoláskor került a fejére a kázsmérkeszkenyő. Ilyen kendőt adott a lány jegyváltáskor is a fiúnak. A lábukon mind a nők, mind a férfiak fekete csizmát viselnek.
Szent Mihály, arkangyalok vezére

A jegenyei római katolikus templomot még a XIII. században Szent Mihály tiszteletére szentelték. A templom
főoltárán a Sátánt kivont karddal legyőző arkangyalt látjuk. Szent Mihály napja, szeptember 29-e, Szent
Mihály arkangyal ünnepe - búcsús ünnep Jegenyén.
De mit is ünnepelünk ezen a napon? A legenda szerint I. Gelázius (496) pápa idejében Nápoly közelében
pásztorok vettek űzőbe egy megvadult bikát. Eger hegyi barlang nyílásában megtalálták.
[Tovább]